Miután megkértem őket, hogy 9-ig csak a csendes munkát végezzék, és felajánlottam, hogy kávét, teát és reggelit készítek nekik udvariasan elutasították és kipakolták a felszerelést. Amikor bedugták a flexet az elosztóba helyesebbnek láttam feldobni egy könnyed vitatémát, aminek az eredményét az első bekezdésben olvashatjátok. Ezzel nyertem 45 percet…

Mennyire igaz, hogy ha kalapács van a kezedben, akkor mindent szögnek nézel. Ennek az embernek tuti zártszelvényből és szögvasból van a háza. “Ezt itt megvéssük.” “Azt ott leverem.” “Amazt odahegesztem.” A lényeg, hogy minden ami nem fém, az pusztuljon – gondolom én.

És hogy miért hívtam ki. Mert alacsonyan volt az úszókapu, a sín telement kosszal, szorult, a kapunyitó motor nem tudta mozgatni rendesen. Meg kell hát emelni. Azt mondja emel rajta 7 centit, és akkor már csak a motort kell annyival megemelni. Ezért itt is hagy nekem egy zártszelvényt.

Hehh? Miafasz? Finoman értésére adtam, hogy a zártszelvény, amit az imént letett, abból a célból, hogy eloszlassa a kételyeimet a szakértelmét és a megvalósítás minőségét illetően számomra egy értéktelen kacat, mivel:

1. nincs hegesztőtrafóm amivel oda tudnám hegeszteni ahova ő hallucinálja;
2. és kibaszottul nem tudok hegesztni.

OK. Nekilátnak. Dolgoznak veszettül. És már délután kész is. Nézzem meg! Hát nézem. És persze rosszabb mint korábban, jobban szorul mint eddig, ezt nem hogy a kapunyitó, de még én is nehezen mozgatom meg.

De hát nem úgy van az! A motor így mozgatja (gyorsan), és nézzem meg, nincs ezzel gond.

De mondom a motor így mozgatja (lassan), és nicsak, megszorult, fogja csak meg maga, és mozdítsa meg.

Hát, esetleg ha a csapágyakat kicsit megdöntik…

Na, elkészült, most már minden stimmel. Vagy mégsem, mert még mindig szorul egy kicsit – mondja a kekec megrendelő.

De hát higyjem el, ez teljesen jó, arról ő nem tehet, hogy a motor gyenge.

Aha. A 400 kilós kapu mozgatására tervezett motor gyenge egy 100 kilós kapuhoz. Hát persze. Mondtam neki, most elindítom, és amig azon a részen fut a kapu, ahol nem szorul, veselkedjen neki, és próbálja megállítani. A kollégájába több ész szorult, és szólt neki, hogy inkább álljon el onnan…

A végére megcsinálták annyira, hogy átmenjen a teszteken a cucc, és ne basztassam őket. A probléma csak este jelentkezett, amikor jött vissza Veronika a kölykökkel a színdarabról. Mint kiderült annyit mozdult el oldalirányba a cucc, hogy nekiütközött a fogadó oldali bölcső egyik szárának, ahelyett, hogy becsúszott volna a közepébe.

Persze hívtam a mesterembert, aki biztosított róla, hogy egy franciakulccsal a helyére lehet hajlítani azt a szárat, és majd kijön, megcsinálja…

Szerintem rábaszott. Ahhoz túl drága volt ez a mostani balhéja, hogy szar munkát hagyjon maga után. A szemétről nem is beszélve. Mert valamiért nem jutott eszébe, hogy össze kellene söpörni a levágott fémdarabokat és használt hegesztőpálcákat, amiket szétdobáltak. Szóval addig fogom basztatni, amíg normálisan megcsinálja a melót, vagy elhajt a malac faszára. És amikor majd elkezd kifogásokkal jönni, akkor megmutatom neki, hogy abból a pénzből, amiből ő elvileg a 4 csapágyat vette milyen úszókapuhoz való görgőkészletet kapott volna. Amit ha használt volna akkor most egyel több elégedett ügyfele volna. És nem szívnám a vérét.

Voltak még érdekes pillanatok. Például amikor elmagyaráztam, hogy két helyen szokott szorulni a kapu, és csak akkor, amikor bezárom. Vajon mi ennek az oka? Gondoltam gondolatokat inspirálok, és tartunk egy rövid ötletbörzét. Nem jött össze, a reakció kicsit meglepő volt, csípőből jött: “Hallott már a μ – ről?” Konkrétan beszólt. Konkrétan hülyének nézett. Azt eddig is gyanítottam, hogy a gondolkodására és a kommunikációjára a polihisztorok felsőbbrendűség-tudata nyomja rá a bélyegét, de ez volt a végső, megalázó csapás a részéről. Amikor elmondtam neki, hogy ez nem magyarázza azt, hogy a többi részen miért nem szorul meg a sín, akkor ejtette a témát. Később rákérdezett, hogy jól emlékszik, gépész mérnök vagyok? Sajnos be kellett vallanom, hogy nem. Gépész és villamos mérnök, de nem értek egyikhez sem. (Kettőnk közt annyi a különbség, hogy én legalább elismerem.)

Ez a faszi egy csoda. Egy őskövület. Egy dínó-fosszília. Ha most forgatnák a “Csapd le csacsit!” tuti szerepet kapna.

for i in *; do echo $i; find “$i” -name “*.mp3″ -exec id3tag –artist=”$i” {} \;; done

Remélem nem eszik meg a bogarakat és nem isszák meg a vizeletüket…

A konyha a legszarabb. És persze itt kezdett el csöpögni a kihúzható zuhanyfejes mosogató csaptelep. Példás, hogy mennyit szoptam ezzel a szarral.

Megvizsgálom, csöpög. Megpróbálom szétcsavarni, nem megy. Biztos nem bontható. Rohadt IKEA.

Vasárnap reggel nyitásra Bauhaus. Veszek új csaptelepet, majd el misére a gyerekekkel, utána szerelés. És ekkor a bonthatatlan csatlakozást mégiscsak szét tudom tekerni. Aha, hiszen csak egy tömítést kell kicserélni!

Csaptelep összepakol, vissza az áruházba, ahol baszakodás nélkül visszafizetik az árát. Respect. Veszek tömítést. Ereszt. Szopok. Ereszt. Sokat szopok. Még mindig ereszt. Veszek másfajta tömítést. És még egyet. Ereszt. Szívem szerint felgyújtanám már a picsába az egész szart, és karóba húznám a buzit aki ezt kitalálta. Inkább más szórakozás után nézek.

Hétfőn újabb ötlet, kollégától, valószínüleg a zuhanycső fáradt el, és abból spriccel a víz. Hazafelé ismét Bauhaus, veszek zuhanycsövet. Miután letekertem a hibás példányt konstatálom, hogy ez a kurva IKEA direkt máshogy oldotta meg a csatlakoztatást. Csak hogy ezzel is szopjak.

Ekkor detonált a f@szom. Visszagurultam az áruházba, és vettem egy egyszerű egykaros keverő csaptelepet zuhanycsöves szar nélkül. Egy egyszerű, megbízható csapot. Amin a lehető legkevesebb dolog tud elromlani. Adja Isten…

Napi 8 óra használattal, évente 340 nappal (tételezzük fel, hogy az összes szabimat távol az otthontól töltöm) számolva évi 19k a különbség. Ez konkrétan másfél havi villanyszámla. Csak ezen adatok alapján 10-13 év alatt térülne meg a Mac Mini ára, összehasonlítva egy standard 100k-s desktoppal. Persze számolni kellene az energia árának a növekedésével is, de szerintem 8 év alá még így sem lehetne leszorítani.

És hogy mennyire zöld ez az egész? Arról sajnos nincs adatom, hogy mennyire környezetszennyező a gyártás. Viszont mivel a Mini is standard PC alkatrészekből épül (Intel CPU, mobo, memória, notebook vinyó stb.) ezért talán jó alap lehet a tömeg alapján összehasonlítani. A desktopom cca 5 kg lehet, a Mini pedig 1,22 kg, négyszer könnyebb.

És itt inkább abba is hagyom az eszmefuttatást, feltételezésekből maximum mérnöki becslést lehet készíteni.

A MOL pl. több mint 1000 forintot esett ab start. OTP-nél is láttam 3900-as ajánlatot a csőben, brutális mennyiségben, de szerencsére kötés nem volt rajta. De azért rendesen beijesztették a spekulánsokat, nyilván ez volt az egész célja.

A rossz kezdés után szerencsére viszonylag gyorsan magához tért a piac, már ha szabad ezt mondani arra, hogy 6 helyett csak 3%-os esésben van a BUX. Szomorú, hogy ennek is örülni lehet. Gondolom most ezen a szinten bohóckodunk délutánig, és amikor megindul az amerikai kereskedés akkor majd történik valami. Hacsak nem kapunk jó híreket, gondolom újabb esés. Amit a tengerentúli indexek a nap végéig majd még korigálnak (felpattannak), de az európai indexekben ez az időzónák és a zárás miatt kurvára nem fog meglátszani.

Update @ 1445: Halványan pozitív amerikai adatok, valószínüleg a tegnapi esés után felfelé indulnak az indexek. Nemsokára meglátjuk hogyan hat az európai piacokra.

Szijjártó Péter nem zárja ki, hogy a devizahitelek elterjedésének, a családosok eladósodásának okait is parlamenti testület deríti majd ki. [...]

A politikus súlyos bűnnek mondta, hogy az előző kormány engedte ilyen szinten eladósodni a magyar családokat. Szerinte ezért mindenképp vizsgálni kellene a devizahitelek elterjedésének okait, azt, hogy a kormány annak idején miért ösztönözte ezt a típusú hitelfelvételt, hogy a Magyar Nemzeti Bank akkori vezetése miért nem szólalt fel hangosan ellene, a pénzügyi felügyelet pedig miért nem figyelmeztette az embereket hatékonyan az árfolyamkockázatokra.

Szijjártó ismét hangsúlyozta, hogy az elmúlt nyolc év szocialista-szabad demokrata kormányai politikai bűnt követtek el Magyarországgal szemben, amikor elhibázott gazdaságpolitikai döntéseikkel eladósították az országot, ahelyett, hogy felkészítették volna a soron következő nehéz időszakra, és ezzel óriási kárt okoztak.

[...]

Azért vettek föl devizahitelt az emberek, mert alacsonyabb kamatra kapták mint az állami támogatásos lakáshitelt. Jelentősen alacsonyabbra. Tehát az előző kormány azt baszta el, hogy nem adott még több kamattámogatást a forinthitelekre. Ezzel csak az a baj, hogy ha magasabb kamattámogatást adott volna, akkor azzal még inkább növelte volna a költségvetési hiányt. Azt a hiányt amiből az államadósság is hízik, aminek a növelését szintén bizottság vizsgálja, és természetesen ez is a szocik bűne (ez mondjuk tényleg az). A másik gond az, hogy a kamattámogatás mértékét a fideszes kormánytól örökölték a szocik, azon nem változtattak, csak a felvehető támogatott hitel felső határát csökkentették.

Kösz baszdmeg, hogy megint hülyének nézitek az embereket…