együttérzés

Csenge nagyon együttérző volt tegnap este. Lefeküdt a földre, a lábát fölrakta az ágyára, majd a bal lábát fájlalva elkezdett hangosan jajgatni. Majd rámnézett, és kiröhögött. ;)

This entry was posted on Vasárnap, Április 6th, 2008 at 18:23 and is filed under család, történések. Ezen az RSS 2.0 feeden keresztül követheted nyomon a bejegyzés hozzászólásait. Hozzászólhatsz, vagy a saját blogodbóltrackbackelheted.

Válasz