Az egész úgy kezdődött, hogy pénteken Márti lepasszolta hozzánk Milánt megőrzésre. Veronika teljesen jól bírta a 3 gyereket, és úgy nézem Milán sem fél talán már annyira a kutyáktól, szóval mindenki elég jól alkalmazkodott. Persze én könnyen ugatok innen, a klimatizált irodából, távol a ricsajtól és a napi gondoktól. 
Szóval péntek este beesett Márti Milánért, majd nem sokkal utána megjött az immáron 41. életévét taposó Gabiúr is, majd innen közös erővel átautóztunk (legfőképpen a kutyák miatt) a Kiss rezidenciába. A gyerekek teljesen rákattantak a B2500-ra, piszok nagy hisztit csaptak később amikor a saját autónkkal akartuk hazavinni őket.
Tehát a péntek este szolíd beszélgetéssel nem annyira szolíd zenehallgatással és italozgatással telt el. Az ikerszomszédot, Misiéket akikkel együtt múlattuk az időt sikerült ismét kiakasztani valamivel, minekután megtiltották, hogy a szombati szülinapi bulin Brigi ott aludjon. Szegény.
Szombaton kicsit nehezen ébredtem. Nem későn, mert azt a gyerekek mellett nem lehet, de kurva nehezen. Végül egy Advil Ultra helyre tett, és képesnek éreztem elgurulni a Tecsóba bevásárolni. Délután át az András utcába ahol már tartott a Gabiúr – Attika duó szülinapját ünneplő medencés buli. Jó volt. Megelőzvén hogy bedobjanak ruhástul inkább kölcsönöztem egy fürdőgatyát, és bemásztam önszántamból a vízbe kicsit áztatni magam. Szegény Czövi persze megint áldozat volt, pedig ha valaki hát akkor ő biztosan tudhatná, hogy senki nem ússza meg a fürdést. Ennek ellenére nem akart átöltözni fürdőruhába és csobbanni, és mégis, este 10 körül már ott ült a többiekkel együtt farmerban és pólóban a vízben.
Vasárnap nyitás után nem sokkal már az Állatkert előtt parkoltunk. Olyan korán érkeztünk, hogy sikerült a bejárattal szemben a zebra mellett helyet találni. 
Szóval Állatkert. Egyre jobb ez a hely. Ugyan megint átépítés alatt áll, de frankón évről évre nívósabb, nem úgy mint a mellette csendben haldokló Vidámpark. Ez utóbbit le kéne dózerolni és átadni a területet az Állatkertnek, biztos tudnának vele mit kezdeni.
Persze megint nem sikerült bejárni az egészet, de ilyen kicsi kölykökkel ez nem is feltétlenül lehetséges. Piszok sokat gyalogoltak a manók, le a kalappal előttük. A végén még elefántot is etettek a kölykök, bár ez Beninél majdnem meghíusult, mert mire odaértünk megette a vadalmát amit az ormányosnak vettünk pár méterrel odébb. Mindenesetre a maradékot is szívesen kiszimatolták a mancsából. Készült még egy valag fotó, 200 fölött valahol, de ebből a helyszínen ritkítás után maradt 189 db mintegy 1,88 Gbyte méretben. Igen, telelőttem a 2 Gigás CF-et egy délelőtt alatt. 
A képeket majd később felpakolom a picasawebre, bár nem sikerültek túl jól.
Vasárnap délután otthon regenerálódás, kanapén alvás, és mese nézés. Miután végeztünk a Kis Hableánnyal és a gyerekeket kizavartuk a kertbe visszasomfordáltam a lakásba, és becsempésztem a Borg Fan Collective DVD-t a játékosba. Nehéz volt végignézni. No nem a tartalom, hanem a büdös kölykök miatt, akik mindent megtettek, hogy egy percet se élvezhessek a filmekből. Volt ott minden, sikítozás, veszekedés, hangos játék a szobában, víz, narancslé és túró rudi tarhálása, pisilés és kakilás (amikor is az én feladatom felmenni segget törölni). Szóval a végére kellőképpen elegem volt már mindenből, de legfőképpen abból, hogy nem lehet leülni megnézni egy 30 perces Star Trek epizódot sem. De végül csak sikerült.
Este, miután a gyerekek elhúztak aludni és túlestünk a szokásos műsoron (hiszti, nyígás mindenféle faszságért) bedobtam a Casino Royale-t a játékosba. Ehh… az új Bonddal nekem semmi bajom. Ugyan nem az a szokásos sármos fickó, hanem egy baltaarcú gyilkos, de… Szóval de, maga a film egy rakás szar. Az akciók baromi látványosak, a képek gyönyörűen fényképezve, minden stimmel, de a sztori elég gyatra. A végén sajnáltam azt a 75 Ft-ot amibe a DVD-R került.
Írta: tarby 
