Egy valag kép

A hiányolt képek, ne.

lemaradás

Megint bitang nagy lemaradásom van a blogot illetően, pedig történtek dolgok.

Szóval Beni két éves lett, hétvégén voltak nagyszülők, keresztanyu, kölyök kapott egy rahedli kurva jó ajándékot.

Közben kerítést magasítottam, hogy Bodza kutya kijutását megakadályozzam. Először is respect Veronikának amiért éjszakába nyúlóan festette a kerítésléceket. Aztán meg respect nekem amiért felfúrtam és felerősítettem mind a negyvenet. Hívjatok csak Sziszifusznak, az a rohadt dög másnap reggel már megint kint volt az utcán.

Mi volt még a héten? Kurva sok meló. Ma befejeztük végre az ajánlatírást, de már be is esett egy RFI, szóval nem fogok unatkozni.

Ja, Veronika megkapta végre a kisautót amire vágyott. Az első visszajelzések alapján tetszik neki. Tegnap este kipróbáltam végre én is, roppant aranyos egy dög, bár nem lehet vele úgy közlekedni mint a bajorral, erősen érezni, hogy ezen virsli gumik vannak. Mindenesetre ha elmegy a nagyvas akkor amig a céges verda megérkezik a kisautót fogom hajtani, Veronika legnagyobb bánatára.

Beni

Beni két éves. Hurrá! Kapott ajándékot is, de rohantam melózni, így nem születtek fényképek. Talán ha Veronika készít párat napközben.

cirkusz

Zsófinak hála szombaton Csenge és Veroniq cirkuszba mentek. Sikerült bejutniuk az állatokhoz, és az elefántot még meg is etethették almával meg fene tudja még mivel. Csenge élvezte, szóval gondolom valamikor majd megyünk együtt is cirkuszba. Majd akkor amikor Beni is tudja már értékelni az előadást. A bohócos részeket meg majd megpróbálom kibírni valahogy.

IKEA day

És eljött végre a vasárnap. Reggel kicsit WoW-ozok, bepótolandó a tegnapi kihagyást, majd Veroniq egyre gyakoribb pingjei miatt öltözés, gyerekeket belapátoljuk a kocsiba, és indulunk. A kölyköket lepattintottuk a nagyinál, mi pedig bedurrantunk az IKEA-ba. Hmmm, rossz címet választottam, ez nem is IKEA nap, hanem Veroniq nap. Szóval az asszony végre kiélhette magát, és rendesen bevásároltunk.

Végre nem csak a nappaliban van pár bútor! Ofcoz ennek a hozománya, hogy a fél vasárnap délutánt szereléssel meg fúrással töltöttem, de megérte. Hétfőn hozzák a maradék stuffot, az még egy szép kör lesz azokat összeállítani. De végre van Beninek ágya, meg nekünk egy újabb könyvespolc, meg a rosseb tudja még micsoda.

dolgos szombat

Szombaton munkanap volt, és hosszú idő után először gondoltam nem veszek ki szabit, mivel idáig ezzel mindig szarul jártam. Nevezetesen a kollégák egész délelőtt a lábukat lógatták, ebéd után pedig hazaballagtak. Gondoltam ezt most én is megjátszom.

Hát, csúnyán tévedtem. 8:30-ra megbeszélés a T. utcában. Idáig rendben. Onnan útban a cég felé fölhívok egy kontaktot egy másik cégnél, és a végén ad-hoc megbeszélést generálunk, ezért egyből a B. útra megyek. Ott 11 körül végzek, majd irány be a céghez. Gyors ebéd a főnökömmel, majd nézzük a leveleket. Ohh, megjött az RfP draft-ja, csupán párszáz oldal, nekiállok átolvasni. Közben info bekérés, probléma kezelés, szóval egy igazán standard napom volt. Szombaton. Amikor mások a lábukat lógatják, és ebéd után hazamennek.

Na, fákk.

nőnap

Tuti el fogom felejteni, és este picsán leszek rúgva.

ELMŰ

Az origon akadtam erre az érdekes cikkre, ami napjaink ELMŰ-s mizériáját taglalja. Egyből eszembe is jutott, hogy mi is ebben a cipőben járunk, azaz tavaly szeoptember / október óta nem kapunk villanyszámlát. Ez ügyben többször pingeltem a szolgáltatót, óraállást jelentettem nekik novemberben, majd január végén / február elején, továbbá többször reklamáltam, hogy nem kapok számlát. Minden reklamáció alkalmával rákérdeztem, hogy ugye nem tervezik egy adagban behajtani fél éves fogyasztásom díját, mert ez nem volna fair, lévén, hogy én rendesen jelentettem amit kellett, és az ő rendszerük hibájából kifolyólag nem kaptam számlát. Természetesen minden alkalommal megnyugtattak, és biztosítottak afelől, hogy megoldják a helyzetet, majd részletekben hajtják be a hátralékot, nem lesz egyszeri nagyösszegű számla. Ettől függetlenül a január végi / február eleji bejelentéskor átkértem magam általánydíjas fizetésre, hátha akkor küldenek számlát.

Szóval olvasom ezt az érdekes cikket, és rájövök, hogy nohát, hiszen már egy hónap eltelt a legutolsó ELMŰ basztatás óta. Fölemeltem a kagylót, és telefonáltam. És igen, jó hírt kaptam: február 27-én elkészült a várva várt számlám, fizetési határideje március 19. Ó, ez csodálatos – gondoltam. Majd gyanakodva zümmögni kezdtem, és rákérdeztem a kiszámlázott időszakra és összegre. Nem csalódtam. Kiszámlázták a tavaly október és ez év február közti fogyasztásomat, cirka 68.000 Ft értékben. Kiröhögtem az ügyintézőt. Egy pillanatig mérlegeltem, hogy van-e értelme kekeckedni, részletfizetést meg ilyeneket kérni, de aztán letettem róla. Inkább örülök, hogy kifizethetem ezt az érdekes összeget, és bízom abban, hogy mostantól minden flottul megy majd. Amen.

Az ápdét ápdétje

Eddig tartott az idill. Veronika az imént telefonált, hogy Bodza kutya ismét kijutott a kertből.

Sebaj, van újabb ötletem, este letesztelem beválik-e.

konyhabútor

Vasárnap amúgy konyhabútort szereltünk anyósomnál. Vicces az a ház, szerintem kb. szivacsból építették, mert a legtöbb helyen úgy ment bele a falba a nyolcas fúró, hogy szinte vissza kellett fognom, nehogy átszakítsa a falat. Ráadásul sima fúró üzemmódban, ütvefúrás nélkül. :-O Mondtam is Ilinek, hogy a konyhaszekrényt még megtartják a csavarok, de sürgősen térjen át műanyag edényekre, mert nem vállalok felelősséget a rögzítésért. A falak pedig olyan domborúak, hogy a 60 centis vízmértékem rendesen billegett amikor próbáltam szintvonalat húzni. Nagyon durva, egyszer össze fog omlani a picsába.